Kecskemét, a cifra megyeszékhely

Kecskemét, a cifra megyeszékhely
Lakosok száma: 108 286 fő
Státusa: megyei jogú város
Telefon körzetszám: 76

Polgármesteri hivatal adatai

Cím: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.
Telefon: (76) 481-066

Leírás Kedvencekhez Nyomtatás

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon.


Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost. A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egyösszegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wágner Gyula műépítész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék" címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz. A 19. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, a várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.

Nagy-Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc. Ezt követően 1952-ben Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez.

Kecskemét 1950 óta az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna-Tisza köze egyik regionális központja. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. 1989-ben a város megkapta a megyei jogú város rangot.

Kecskemétet 2009-ig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető" város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.

Kecskemét fejlődését jól jelzi az is, hogy szinte az összes Magyarországon megtalálható pénzintézet üzemeltet kirendeltséget itt; a városban található bevásárlóközpontok pedig kiemelkedő mutatókkal rendelkeznek a saját hálózatukon belül. Az egy főre jutó gépjárművek és ingatlanok száma Kecskeméten a legmagasabb. Kecskeméten található a Magyar Cserkészszövetség 11 kerülete közül a 8. kerület központja. A városban kb. 500 fiatal cserkészkedik, a város három csapatában: a Piarista Iskola keretein belül, azonban tagságát tekintve azon jóval túlmutató 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapatban, a Református Gimnáziumban működő 121. sz. Vetéssy Géza Cserkészcsapatban, valamint a Szent Imre Iskolához kötődő 878. sz. Hatvani Pál Cserkészcsapatban.

 

Forrás: www.wikipedia.hu